frissibe lecsapkodott

Ahogy ránézett, megismerte az édesapja írását, s erre a kis szíve elkezdett nagyon kalapálni, mert az édesapja betűi, 

ezek az erélyes, hirtelen, nagyszerű betűk, mindig felvillanyozták, olyan volt ez az írás, mint a baltával frissibe lecsapkodott forgácsok, 

boldog volt, hogy a szeme köztük turkálhat, s már látta az édesapja arcát, nevetését, kevés bajuszát s nyájas kék szemét, ha az édesapja levelét látta, minden betűtől külön kacagott, ha az édesanyjáét, a szíve elszorult, s bűntudatában remegett. 

(Móricz Zs.)