kicsi volt köztük

 Szörnyű káromkodást hallott, az egész teste végig iszonyodott, ahogy a kiskaput benyitotta,

látta a nagy fekete parasztot, aki ordítva emelgette az öklét, s két-három feketeruhás parasztasszonyt, akik uszították, s torkuk szakadtából acsarkodtak, s az édesapja ott állott, olyan kicsi volt köztük s csüggedt...

- Az isten így meg úgy ... - röpködött az isten neve vastagon és durván, és zuborogva, rotyogva a paraszt szájából, mint a trágyalé. - Százhatvankét forintért vállalta, má kétszáztízet kiattam, még hun vagyunk! ... Még se ódala, se ajtaja, se semmi az isten...

(Móricz Zs.)

nyári gyönyörűséget

Igen, ő azért vette a szépírási füzeteket, olyan egyes irkalapokat,

 amiket árvereztek még szeptemberben, a hetes cőtusban, mert abból könyvet csinált, és abba lemásolta a verseket. Az együgyű parasztot, meg más egyebet, nagyon sokat, olyan apró betűkkel, mint egy légypacc, hogy sok férjen el... De "nyári gyönyörűséget" írni, s azt kinyomtatni ... és hogy alatta van, hogy Orczy Vilmos ...

(Móricz Zs.)

máris olvad

Ez a legnagyobb sértés volt, mert háromért is lehetett venni kármint, de az egész lapos és száraz, s a vak is messziről megismeri, 

hogy az csak olyan háromért van, de ez olyan finom, zsíros tapintású volt, víz se kell rá, máris olvad, odaragad az ember ujjához, igen pompás kis kövér festék.

(Móricz Zs.)

rózsa van rávarrva

 "Boriska néni, de nekem olyan ruhát tessék varrni, amilyen senkinek sincs a faluban, de ne tessék azután az én ruhámat megvarrni senkinek, hogy olyan senkinek se legyen, amilyen nekem van."

Pedig mi az a ruha, amit varrat, éppen olyan, mint a másiké, úgyhogy idegen meg se tudja különböztetni: ez is paraszt, az is paraszt. Csak az egyiknek ilyen rózsa van rávarrva, géppel kivarrva, a másiknak meg olyan szegfüves minta.

(Móricz Zs.)