a gyöngy-utcai fiúk

2007. május 23. szerda

Nyári meleg, kellemes szellő. Elhervadtak a hétfői iriszek. Szélesedő holdsarló.

A japán Pál-utcai fiúkat lapozgattam.


Volt évekkel ezelőtt egy diákunk a külügyminisztérium nyelvi intézetében Tokióban, csendes fiú. Hónapok óta tanitottuk magyar nyelvre, hogy majd Budapesten teljesithessen diplomáciai szolgálatot, amikor egy unalmas nyelvtani gyakorlatból véletlenül megtudta, hogy A Pál-utcai fiúk - magyar regény.
Meglepődött. Megváltozott a viszonya a nyelvhez.
Mindaddig nem kapcsolódott össze benne az ország, ahová készült, és - mint kiderült - gyerekkorának kedvenc regénye.

Vajon miért nem?
Sok alakban létezik a könyv, hat különböző japán forditóját sikerült összeszámolni, a korai ötvenes évektől a hetvenes évek végéig. Akkor megszakad a kiadások sora, s bár a korosztályomból sokan ismerik, a fiatalok alig.
Ha az ember futó pillantást vet a Pál-utcaiak változataira, leckét kap történelemből. Változnak az idők egy regény életében is.


Van számos szép kiadása, igazi, hozzáillő képvilággal. Megjelent zsebkönyvben és két kilós, fényűző diszkötetként. Nem egy kiadó bevette a világ gyermekirodalmának remekei sorozatába. Kinyomtatták megvágva, 7-9 éveseknek szánt jámbor változatban, Vörösingesek cimmel is akkoriban, amikor nálunk éppen Rákosi volt a kapitány. Olaszból, németből s tán angolból is átültették, ellátták megvilágositónak szánt magyarázatokkal.
Van, ahol a grund térképe nem szerepel, az olaszból átvett változatban a térkép feliratai megmaradtak olaszok. Ez utóbbi példány szinte emléktárgy, gerincén süllyesztett arany betűkkel. Minden oldalára jut a rajzokból, melyek egy szines mozifilm kockáiról készült pontos másolatok.

Molnár műve egy valóban meglepően hosszú, több soros mondattal kezdődik - akad szerkesztő, aki ezt rögtön négy-öt darabra vágta, sőt lekerekitette a sablonra, hogy a diákok már unták az órát. A bunsen égőt, a kisérletet, a zöld lángot, később Boka zsebbe csordogáló tintatartóját - eltüntették.

Akik elolvasták a környezetemben, mind észreveszik a félmondatnyi utalást az orosz-japán háborúra (az oroszok tengert akartak szerezni, ahogy a fűvészkertiek grundot).
Valaki nemrég adott egy könyvet az úgynevezett szamuráj erkölcsről, s ez kiváncsivá tett, föl lehet-e fedezni valamilyen közöset a Pál-utcai fiúk morálja és a szamurájoké között?
Miután Ács Feri megfürdette Nemecseket, és hagyja elvonulni, parancsot ad a hidon őrséget állóknak, hogy tisztelgéssel engedjék át maguk között. Egy diákom ezt emelte ki: a bátor ellenfelet, ha legyőzzük is, meg nem alázzuk. Becsüljük, óvjuk büszkeségét.



Boka és Tom Sawyer

A hatvanas évek második felében egy egyetemista lány, Iwasaki Etsuko, aki élethivatásának választotta a magyar irodalom japáni bemutatását, az eredetiből forditotta le. (Tokunaga prof. után másodikként).

Történetesen abban a hónapban jelent meg, ‘68 augusztusában, amikor mi, a Pál-utcaiak és a fűvészkertiek unokái, éles fegyverekkel, túlerővel látogattunk el a szomszédos prágai grundra.



Iwasaki Etsuko forditását a világ gyermekirodalmának gyöngyszemei sorozatban adták ki. Két regény is elfért a hatalmas kötetben, egy fedél alatt. A Pál-utcai fiúk és a Tom Sawyer kalandjai. Aztán zsebkönyv is lett belőle, ami sok kiadást megért.

Jó erre gondolni: Tom Sawyer és Boka, egy fedél alatt.
Hardcover. Huck és Csónakos, a két dudás, aki megfér egy csárdában. A kemény fedél alatt átszökdöshetnek egymáshoz, egyik regényből a másikba.


Pál és gyöngy



A Pál és az angolból átvett pearl (gyöngy) szó a japánban egyformán hangzanak, egyformán irjuk őket.
Föl is merülhet, hogy vajon mire asszociál, aki először hall róla?
*



- Egy regénycim: A Pál-utcai fiúk. Hogyan képzeled el? - kérdem Miyukit.
- Fiúk a Gyöngy-utcából? Srácok bandája. Tengerparti város, kikötőnegyed. Ezek ott csibészkednek.
- Hogyan?
- Nem is tudom ... a piacon. Mindig ott jönnek össze.
- Miért Gyöngy-utca?
- Pearl Habour-szerű szó. Gyöngy-kikötő. Tudod, ismét divatja van Pearl Harbournak, filmek, könyvek születnek róla.
*
- Az egyik hős neve: Boka. Milyennek képzeled?
- Boka? ... boka: réti dal. Tágas hegyi legelőn énekel valaki, egy fiú. Vad mező, a hatalmas természet, nagy-nagy nyugalom, és ez a fiú - miközben talán csordát legeltet - énekel.
- Egy másik név: Nemecsek.
- Nemecsek ... Tömör kis állat, tengerimalac. Belefér a tenyerembe. Slisszol. Egér, vagy akár mókus is lehet. Csinos. Nemecsek.