sengai, 172

( tokiói rajzok )

A tusfestő szerzetes halálának évfordulóján a szigetsort erős tájfun járta be.
Végigáztatta a hegyeket, városokat.
Katedrálisokat festett viharfelhőkből, magasba szöktette a hullámokat, balettre korbácsolta az ágakat.
Leálltak a vonatok, nem szálltak fel a repülők, szünnapot adtak az iskolák.
Aki tehette, ki sem mozdult.
Az esőfelhők sarkában vágtató fehér foszlányok és a tündöklő kék ég alatt táncoló szélviharban, a tokiói Cédrusfasor kerületben a kert felől az ablaküveg és a csattogva remegő szúnyogháló közé húzódott be egy katicabogár.
Pihent, kapaszkodott.