2007-10-23

elrepülni


A sziget, ahol születtem, Okinawához tartozik.
Kerülete négy kilométer.
Osztálykirándulásaink menete évről évre változatlan volt.
A tanárbácsi elinditotta a fiúkat a tengerpart mentén.
A lányokat az ellenkező irányba.
Amikor összetalálkoztunk, letelepedtünk és ki-ki előcsomagolta a dobozos ebédjét.

Egyetemet Kiotóban néztem ki magamnak, s mivel Okinawát akkor még maguknál tartották az amerikaiak, a felvételi vizsgára útlevelet váltottam ki.